Szabadkígyós község a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található.
Szabadkígyóstól délre terül el a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó "Nagyerdő", a "Kígyósi legelő" és a "Nagygyöp" elnevezésű mozaikos szerkezetű, az Ős-Maros feltöltött folyóágaitól szabdalt szikes löszpuszta, amely ma már ritka pusztai növény- és állatfajok élőhelye. Itt halad keresztül a Kígyósi főcsatorna.
Különleges tájképi hatásuk mellett a ritka sztyeppnövények menedékei a változatos méretű - leginkább rézkorinak tartott - kurgánok, az úgynevezett
kunhalmok.
Az erdő és a gyep növény és állatvilágát a bármikor látogatható tanösvényen végighaladva ismerhetik meg az ide érkező vendégek.
A kitartó séta után a kirándulók megpihenhetnek a tanösvény végén felállított magasles tövében és gyönyörködhetnek az eléjük táruló pusztaságban. Ha az időjárás kedvez a látogatóknak, akkor a romániai hegyek vonulatai is eléjük tárulhatnak.
A falu határába érve megpillanthatjuk a Szabadkígyósi Római Katolikus Kápolnát, amit 1844-ben Wenckheim József Antal építtetett klasszicista stílusban. A kápolna terveit ifj. Cziegler Antal készítette.
A másik fontos műemlék, amit a Wenckheimektől örököltünk, az a Wenckheim-kripta, ami Ybl Miklós tervei alapján készült 1850 körül. A belső tér görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet fölűről, a tetőn át kapja a megvilágítást. Az oldalszárnyak a koporsók elhelyezésére vannak kiképezve.
A Magtárat szintén Ybl Miklós tervezte 1850 körül. Az épület belső tere négy tárlószintes, födémszerkezete és tartóoszlopai fából készültek.
Szabadkígyós legfontosabb építészeti remekműve maga a Wenckheim Kastély és kastélypark.
A kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája és a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódott a kígyósi puszta, majd a gróf Wenckheim család és a kastély történetével. A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. hold volt, melynek jelentős részét erdő borította.
A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. A kastélypark növény- és állatvilága igen gazdag. A kastélyparkot az itt található őshonos erdőspusztai növénytársulásra alapozták.
A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület.
A fő épületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett. A torony kb. 40 méter magas, kilátó terasszal körbefogva.
A kastély nagy földszinti helységei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis- és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak.
A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák. A hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egészen a folyosó alá. Itt kiszállva, a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín - két egymással szemben álló épület - melyeket a közelmúltban újítottak fel.
Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincébe "lóré" vasúton szállították a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.
A Wenckheim-Czigler emlékmű, amelyet 2000. augusztus 20-án adták át a majori sorházaknál található.
Szenti József templom 1997-ben épült meg a község központjában.
Kossuth Lajos emlékmű, ami a Szabadkígyósért Közalapítvány jóvoltából készült el 2000. március 15-re.
Szabadkígyóstól délre terül el a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó "Nagyerdő", a "Kígyósi legelő" és a "Nagygyöp" elnevezésű mozaikos szerkezetű, az Ős-Maros feltöltött folyóágaitól szabdalt szikes löszpuszta, amely ma már ritka pusztai növény- és állatfajok élőhelye. Itt halad keresztül a Kígyósi főcsatorna.
Különleges tájképi hatásuk mellett a ritka sztyeppnövények menedékei a változatos méretű - leginkább rézkorinak tartott - kurgánok, az úgynevezett
kunhalmok.Az erdő és a gyep növény és állatvilágát a bármikor látogatható tanösvényen végighaladva ismerhetik meg az ide érkező vendégek.
A kitartó séta után a kirándulók megpihenhetnek a tanösvény végén felállított magasles tövében és gyönyörködhetnek az eléjük táruló pusztaságban. Ha az időjárás kedvez a látogatóknak, akkor a romániai hegyek vonulatai is eléjük tárulhatnak.
A falu határába érve megpillanthatjuk a Szabadkígyósi Római Katolikus Kápolnát, amit 1844-ben Wenckheim József Antal építtetett klasszicista stílusban. A kápolna terveit ifj. Cziegler Antal készítette.
A kis dombon álló kápolna egyhajós, homlokzati toronnyal, egyenes szentélyzáró résszel épült. A szentélynél a hajó keskenyebb, két oldalán sekrestye és oratórium is csatlakozik a kápolnához.
A másik fontos műemlék, amit a Wenckheimektől örököltünk, az a Wenckheim-kripta, ami Ybl Miklós tervei alapján készült 1850 körül. A belső tér görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet fölűről, a tetőn át kapja a megvilágítást. Az oldalszárnyak a koporsók elhelyezésére vannak kiképezve.
A Magtárat szintén Ybl Miklós tervezte 1850 körül. Az épület belső tere négy tárlószintes, födémszerkezete és tartóoszlopai fából készültek.
Szabadkígyós legfontosabb építészeti remekműve maga a Wenckheim Kastély és kastélypark.A kastélypark 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része. E terület históriája és a mai viszonyok kialakulása szorosan egybekapcsolódott a kígyósi puszta, majd a gróf Wenckheim család és a kastély történetével. A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. hold volt, melynek jelentős részét erdő borította.
A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. A kastélypark növény- és állatvilága igen gazdag. A kastélyparkot az itt található őshonos erdőspusztai növénytársulásra alapozták.
A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú. Erősen tagolt homlokzatú, kéttornyú, kéttömegű épület.
A fő épületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. A főépület keleti szárnyán találjuk a kápolnát. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. A földszint termeiben márvány kandallók díszlenek, amelyekben tűz sohasem égett. A torony kb. 40 méter magas, kilátó terasszal körbefogva.
A kastély nagy földszinti helységei: a mennyezetig faborítású ebédlő és könyvtár, a kis- és a nagyszalon, a kerek torony alsó szintjén pedig a dohányzó. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak.
A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák. A hintóval a jelenlegi bejárati úton hajtottak be egészen a folyosó alá. Itt kiszállva, a lépcsőházba értek, míg a kocsi egyenesen továbbhajtva beállhatott az istállóba. Az istálló és a kocsiszín - két egymással szemben álló épület - melyeket a közelmúltban újítottak fel.
Az egész kastély alápincézett. A téglából boltozatosan készült pincébe "lóré" vasúton szállították a kertészetből a tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerülő földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.
A Wenckheim-Czigler emlékmű, amelyet 2000. augusztus 20-án adták át a majori sorházaknál található.
Szenti József templom 1997-ben épült meg a község központjában.
Kossuth Lajos emlékmű, ami a Szabadkígyósért Közalapítvány jóvoltából készült el 2000. március 15-re.